RU 
UA 
HU 
EN 50 vagy annál több fős vállalkozásoknál kötelező visszaélés-bejelentési rendszer működtetése
Az új jogi kötelezettség alapja
Az Országgyűlés az EU-s jogharmonizációs kötelezettségének eleget téve elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt (Panasz tv.), amely az 50 fős és ennél magasabb létszámú cégek számára kötelezővé teszi visszaélés-bejelentési rendszer működtetését.
Az új törvény által előírt egyik legfontosabb kötelezettség az, hogy a fenti vállalatoknak olyan „etikai forródrótot” kell felállítaniuk, amely biztosítja a visszaélés bejelentőjével való kapcsolattartást, oly módon, hogy közben garantálja a bejelentő névtelenségét is. A rendszer lehetővé teszi, hogy ha a munkavállaló, beszállító, vagy más, a társasággal szerződéses kapcsolatba került személy a társaságnál jogsértést, jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményt vagy mulasztást, illetve egyéb visszaélést észlelt, azt személyes adatainak titokban maradása mellett jelezze közvetlenül a társaság legfelsőbb vezetése vagy tulajdonosai felé.
Kötelező használni a visszaélés-bejelentési rendszert?
A Panasz tv. nem teszi kötelezővé senki számára, hogy használja a belső visszaélés-bejelentési rendszert, és nem fűz következményt valamely bejelentés elmulasztásához.
Hogyan zajlik egy bejelentés?
Minden vállalkozás köteles biztosítani, hogy a bejelentő akár személyesen, telefonon, elektronikus úton (webes hozzáférés, vagy email) vagy postai levélben a saját anyanyelvén megtehesse a bejelentést.
A bejelentés során a következő adatokat kell megadnia:
- a társaság neve, amellyel szemben a bejelentés megtételére sor kerül
- amennyiben a bejelentett visszaélés konkrét személyhez vagy személyekhez köthető, ezen személy(ek) neve és beosztása
- az Ön viszonya a bejelentéssel érintett társasághoz (jelenlegi-, volt- vagy leendő munkavállaló, gyakornok, tisztségviselő, tag, beszállító, alvállalkozó stb.)
- az Ön neve, telefonszáma és email címe
A bejelentést megteheti nevének és elérhetőségének megadása nélkül is, azonban a Panasz tv. rendelkezései értelmében a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette.
Ugyancsak mellőzhető a bejelentés kivizsgálása, ha ugyanazon bejelentő ismételten a korábbival megegyező tartalmú bejelentést tesz.
Mi történik a bejelentéssel? Ki kapja meg a bejelentést?
A bejelentés feldolgozásért a visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetője felelős. Ez lehet a vállalat által biztosított, a vállalatvezetéstől független, pártatlan személy-, vagy szervezet, a feladattal megbízható bejelentővédelmi ügyvéd, vagy más független szervezet. Véleményünk szerint a jogszabálynak való maradéktalan megfelelést a bejelentővédelmi ügyvéd megbízása biztosítja a vállalatok számára, így a továbbiakban a bejelentést feldolgozó személyeket összefoglalóan Bejelentővédelmi Ügyvédnek nevezzük.
A szóban megtett bejelentést a Bejelentővédelmi Ügyvéd írásba foglalja, és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja. Az írásban tett bejelentést a Bejelentővédelmi Ügyvéd érkezteti.
Ezt követően 7 napon belül a bejelentő visszaigazolást kap a Bejelentővédelmi Ügyvédtől a bejelentés megtételéről.
Az írásban tett bejelentést és az írásba foglalt szóbeli bejelentést a Bejelentővédelmi Ügyvéd kivonatolja a bejelentő adatainak megóvása céljából.
A Bejelentővédelmi Ügyvéd a bejelentést a bejelentés kivizsgálására jogosult szervnek vagy személynek továbbítja:
- első sorban a bejelentéssel érintett társaság ügyvezetésének,
- amennyiben a bejelentésben érintett személy a társaság vezető tisztségviselője, a felügyelőbizottságnak,
- felügyelőbizottság hiányában vagy a felügyelőbizottság érintettsége esetén a társaság legfőbb döntéshozó szervének, vagy a tulajdonosi jogkör gyakorlójának,
ezáltal a bejelentés a szolgálati utat megkerülve azonnal a legfelsőbb vezetéshez jut el.
A bejelentést a Panasz tv. értelmében a kivizsgálásra jogosult 30 napon belül kivizsgálja. Különösen indokolt esetben a kivizsgálási határidő legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítható. A meghosszabbításról és annak indokáról a bejelentőt tájékoztatni kell.
A Bejelentővédelmi Ügyvéd a bejelentés kivizsgálásában közreműködik.
A bejelentés kivizsgálása során a Bejelentővédelmi Ügyvéd a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.
A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell a bejelentésről, és biztosítani kell számára, hogy álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejthesse és bizonyítékokkal alátámassza. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
A kivizsgálásra jogosult a kivizsgálás során értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meghozza a szükséges intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor a Panasz tv. kötelező előírásának megfelelően intézkedik feljelentés megtételéről.
A Bejelentővédelmi Ügyvéd a bejelentés kivizsgálásáról (a kivizsgálás mellőzése esetén annak indokáról), a kivizsgálás eredményéről és a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja.
Mi történik a személyes adatokkal?
A Bejelentővédelmi Ügyvéd a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatokat a bejelentésből törli, és a bejelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a társaságnak, kivéve, ha a bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához.
A bejelentőnek, a bejelentéssel érintett személynek és azon személynek, aki a bejelentéssel kapcsolatosan érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és kizárólag a bejelentés kivizsgálására jogosult személynek vagy szervnek, illetve a bejelentés kivizsgálásában közreműködő Bejelentővédelmi Ügyvédnek továbbíthatók.
A bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok a vizsgálat során sem tehetők hozzáférhetővé a bejelentéssel érintett személy számára, kivéve, ha a bejelentő előzetesen, írásban ehhez hozzájárult.
A bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg.
A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.
Milyen vonatkozásban élhet bejelentéssel?
A Panasz tv. úgy fogalmaz, hogy jogsértés, jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés esetén van helye bejelentésnek, így különösen, de nem kizárólagosan
- munkahelyi zaklatás,
- a foglalkoztatásra irányadó szabályok megsértése,
- hátrányos megkülönböztetés,
- korrupció,
- vagyon elleni bűncselekmények,
- versenyjog megsértése és
- környezetvédelem szabályainak megsértése
esetén van helye bejelentésnek.
Van-e következménye az alaptalan bejelentésnek?
Felhívjuk figyelmét, hogy a Panasz tv. nem támogatja azt, és nem védi annak névtelenségét, aki szándékosan, hamisan, jobb tudomása ellenére alaptalanul él bejelentéssel valakivel szemben.
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
- ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
- alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
A mi vállalatunk már működtet hasonló funkciójú rendszert. Az nem jó?
De jó lehet. A törvény lehetővé teszi a visszaélés-bejelentési rendszer cégen vagy cégcsoporton belüli működtetését. Van azonban több olyan követelmény, amelyeknek teljesítése a társaságok számára várhatóan nehézséget fog okozni.
1) a Panasz tv. 19. § (1) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszert, amennyiben azt a foglalkoztató maga oldja meg, a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti. Álláspontunk szerint egy vállalatnál nehezen biztosítható bármely személy vagy szerv pártatlansága, amelynek munkáltatója az a cég, amellyel szemben az esetleges bejelentések megtételére a jogszabály lehetőséget nyújt.
2) a Panasz tv. 19. § (2) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. A vállalatcsoporton belül ennek alapján megvalósítható lenne a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése, azonban a Panasz tv. 21. § (1) bekezdése alapján lehetővé kell tenni, hogy a bejelentő a bejelentést személyesen is meg tudja tenni, ami a magyarországi ügyvezetéstől független vállalati jelenlétet igényelne Magyarországon.
3) a Panasz tv. 23. § (2) bekezdése feljelentési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt. Még ha a társaság tudná is biztosítani a pártatlan és személyes bejelentési kötelezettséget lehetővé tevő rendszer működtetését, kérdés, mennyire várható el a munkatársaktól, hogy a feljelentés szükségességét felismerjék és a feljelentést megtegyék.
Fentiekre tekintettel 15+ év nagyvállalati tapasztalattal ajánljuk bejelentővédelmi ügyvédi szolgáltatásunkat azoknak, akikkel nem vagyunk megbízási viszonyban. Komplex szolgáltatásunk igénybevételével teljes egészében megfelelhetnek a jogszabályi előírásoknak, vagy first contact point szolgáltatásunkkal kiegészíthetik a meglévő vállalati whistleblowing rendszert úgy, hogy az megfeleljen a magyar jogi szabályozásnak.
Forduljanak hozzánk bizalommal!
